A METRO a növekedésért cselekszik

Ami egykor tisztán cash-and-carry áruházként indult, az évtizedek során vezető nagykereskedővé fejlődött. A METRO fő ügyfélcsoportját a HoReCa-szektor jelenti, amellyel a vállalat tovább kíván növekedni. A tisztán nagykereskedelmi üzletágra épülő, növekedésorientált – úgynevezett sCore – stratégia többcsatornás megközelítésre támaszkodik, amely az áruházi értékesítést, a kiszállítást (FSD) és az online piacteret ötvözi.

2022-ben a METRO az AGM áruházak felvásárlásával nagykereskedelmi mérföldkövet ért el, amely erősítette a kínálatot, a regionális szolgáltatásokat és még közelebb hozta a vállalatot ügyfeleihez. Ma a METRO Ausztria 16 nagyáruházat és egy kiszállítási raktárat működtet, mintegy 2 300 teljes munkaidős munkavállalót foglalkoztat, és 37 000 élelmiszer- és nem élelmiszerterméket kínál, különös hangsúllyal a releváns nagykereskedelmi választékra.

A METRO-nál a nemzetköziség és a regionalitás kéz a kézben jár. Az elmúlt évben a vállalat jelentős előrelépést tett az sCORE-stratégia következetes megvalósításában, egyértelműen a professzionális ügyfelek körében történő növekedésre összpontosítva. Ennek kulcselemei a telephelyek folyamatos modernizációja és többcsatornás teljesítési központokká alakítása voltak. Emellett hangsúlyt kapott az átalakítás – például az FSD-területeken –, hogy tovább növeljék a hatékonyságot és az ügyfél-elégedettséget a kiszállításban.

Modernizált METRO nagyáruházak

A modern pénztárterületek kialakítása és az erőforrás-takarékos hűtéstechnológiára való átállás mellett több helyszínen – a működés fenntartása mellett és időben a jubileumra – teljesen megújultak az ultrafriss részlegek is, beleértve a hús-, hal-, gyümölcs- és zöldségkínálatot.

Az ügyfelek még jobb kiszolgálása, a termelékenység növelése és az üzletágak szorosabb összekapcsolása érdekében a METRO Ausztria átfogó üzleti, folyamat- és IT-harmonizáción dolgozik. A kínálatban nagyobb hangsúlyt kapnak a saját márkák – például a METRO Chef –, a kényelmi termékek és a professzionális konyhák igényeihez igazodó választék. Ezt kifejezetten a HoReCa-ügyfelek és kereskedők számára kialakított, vonzó mennyiségi kedvezmények egészítik ki.

2026. március 2-án a METRO különleges jubileumot ünnepel: 55 éve van jelen Ausztriában. Ezen a napon nyílt meg a METRO Vösendorf áruház, az első METRO nagyáruház Németországon kívül, elindítva egy máig tartó sikertörténetet.

Thierry Guillon-Verne, a METRO Ausztria vezérigazgatója hangsúlyozta: „Az 55 év vállalkozói egyértelműséget, partnerségi növekedést és valódi összetartást jelent. Ez a siker a munkatársak napi elkötelezettségének, az ügyfelek bizalmának, valamint az iparági partnerekkel, beszállítókkal és regionális termelőkkel ápolt tiszteletteljes együttműködésnek az eredménye.”

Mag. Rudolf Berger, a FLEISCHWAREN BERGER Ges.m.b.H. & Co KG tulajdonosa így nyilatkozott: büszkék arra, hogy a kezdetektől a METRO beszállítói, és együttműködésük azóta is folyamatosan mélyül. A METRO terjeszkedése hozzájárult ahhoz is, hogy a Berger márka országszerte ismertté váljon, különösen a nagykereskedelemben.

Az ilyen partnerekkel a METRO 55 év alatt megbízható, többcsatornás nagykereskedővé vált, amely minőséget, korrekt árakat, tervezhetőséget és gyakorlatias megoldásokat kínál a vendéglátás és a szállodaipar számára – a nyomtatott ajánlatoktól a weboldalon át a DISH digitális megoldásaiig. A vezérigazgató szerint a vállalat évtizedes tapasztalata, ügyfélközelsége, versenyképes árai és megbízható szolgáltatásai különösen kihívásokkal teli időkben teszik előnyös partnerré.

A jubileum alkalmából a METRO számos meglepetéssel készül az osztrák csapat számára, valamint változatos programokat és ajánlatokat tervez ügyfeleinek. Az ipari partnerekkel kiépített erős együttműködéseknek köszönhetően február 19-től jubileumi akciók indulnak, amelyekben az 55-ös szám kiemelt szerepet kap.

Klaus Darbo, az A. Darbo AG igazgatóságának elnöke kiemelte, hogy a METRO-val fennálló hosszú távú partnerség kulcsfontosságú HoReCa-üzletágukban, és nagyra értékeli az együttműködés megbízhatóságát és nyitottságát. Sabine Brandl, a Josef Manner & Comp. AG marketing- és értékesítési igazgatósági tagja hozzátette: a kapcsolat túlmutat az üzleten, és a bizalomra, a nyílt párbeszédre és a valódi együttműködésre épül.

Teljes szenvedéllyel – teljes METRO

Az 55 év nagykereskedelem egyben 55 év partnerséget jelent a beszállítókkal, a helyi termelőkkel és az ügyfelekkel – még a kihívásokkal teli időszakokban is. A METRO Ausztria köszönetet mond munkatársainak, üzleti partnereinek és ügyfeleinek, és a jövőben is bizonyítani kíván. A jubileumi év számos alkalmat kínál a közös sikerek felidézésére és a jövő aktív alakítására.

A METRO Cash & Carry Ausztriában 16 nagyáruházat és egy kiszállítási raktárat működtet, mintegy 2 300 teljes munkaidős dolgozóval – köztük körülbelül 130 tanulóval. A vállalat mintegy 37 000 terméket tart kínálatában, amelyek közül nagyjából 4 000 regionális termék. 2017 óta az elektromobilitásra is támaszkodik a kiszállításban és a szolgálati járműveknél. Az osztrák központ Bécs-Vösendorfban található, ahol 1971. március 2-án megnyílt az ország első – és Németországon kívül az első – METRO áruháza.

A vállalat „Leitbetrieb” minősítéssel rendelkezik, elkötelezett a fenntartható üzleti siker, az innováció és a társadalmi felelősségvállalás mellett, és szerepel többek között az MSCI, a Sustainalytics és a CDP fenntarthatósági indexeiben. A 2023/24-es üzleti évben a METRO Ausztria 914 millió euró árbevételt ért el.

A METRO nemzetközi szinten vezető élelmiszer-nagykereskedő, amely a szállodák, éttermek és vendéglátóipari szolgáltatók, valamint a független kereskedők igényeire specializálódott. Világszerte több mint 15 millió ügyfél használja a vállalat többcsatornás modelljét, amely az áruházi vásárlást és a kiszállítást digitális támogatással kapcsolja össze. A METRO MARKETS online piactér 2019 óta folyamatosan bővül; a vállalat több mint 30 országban működik, több mint 84 000 munkavállalót foglalkoztat, és a 2024/25-ös üzleti évben 32,4 milliárd euró árbevételt ért el.

A cikk fordítása az eredeti sajtóanyag alapján mesterséges intelligencia segítségével készült.

A A METRO Ausztria 55 év nagykereskedelmi történelmet ünnepel bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

A Transparency International Berlinben működő Titkársága idén 31. alkalommal készítette el az országokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország 182 ország versenyében 40 pontot szerzett, és minden eddiginél rosszabb eredményt elérve a 84. helyre csúszott vissza. Európai uniós összehasonlításban 2025-ben Magyarország ismét a közösség sereghajtója volt, ám ezúttal Bulgáriával osztozva szerezte meg az utolsó helyet. Hazánk a legjelentősebb visszaesést produkálta az uniós tagállamok között az elmúlt tizenhárom évben: 2012 és 2025 között 15 pontot esett a korrupció elleni ellenállóképességet mérő pontszáma.

A balti államokban ugyanakkor hosszabb távon a CPI-eredmények jelentős javulása figyelhető meg. Észtország már hosszabb ideje elszakadt a régiós mezőnytől: 2025-ben toronymagasan állt az első helyen a térségben. A régióban az első (Észtország) és az utolsó helyezettek (Magyarország és Bulgária) között tovább nyílt az olló, és immár 36 pont a különbség. A régióban Litvánia végzett a második helyen 65 ponttal, megelőzve a 60 pontos Lettországot. A három balti országban tehát kifejezetten sikeres a korrupció elleni küzdelem; ezt tükrözi, hogy CPI-pontszámuk nemcsak a keleti tagállamok mutatóját előzi meg, hanem az összes dél-európai uniós országét is.

A visegrádi országcsoport tagjai között is egyre nagyobb különbségek tapasztalhatók. Az 59 pontot elért Csehország teljesítménye jelentősen javult: 2025-ben 2012-höz képest 10 ponttal lett jobb az eredménye. Lengyelország pozíciója a 2023-as kormányváltás után stabilizálódott. Ezzel szemben Szlovákia korrupciós indexe az elmúlt két évben hanyatló tendenciát mutatott, ami összefüggésben állhat a 2023-as kormányváltással, amelynek révén ismét a jogállami normákat semmibe vevő kormány került hatalomra.

Bár a hazai kormánypropaganda rendre igyekszik elhitetni az ellenkezőjét, nemcsak a TI Korrupció Érzékelési Indexe, hanem minden más mértékadó elemzés – például az Eurobarometer felmérései és a Világbank kormányzásindikátorai – szerint is súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon; régiós és európai uniós összehasonlításban hazánk a legkorruptabb országok közé tartozik.

„A korrupció nem elkerülhetetlen: a közjó érdekében el kell számoltatni a hatalmon lévőket annak érdekében, hogy működjön a demokrácia, és szabad, nyitott társadalomban éljünk” – fogalmazott a CPI globális eredményeinek közzététele kapcsán Transparency International globális elnöke. François Valérian elmondta: a TI felelős politizálásra, a nemzetközi normák betartására és integritásuk megőrzésére szólítja fel a világ vezetőit.

Jogállamiság: az EU-s nyomás ellenére sincs trendforduló

A TI Magyarország a CPI eredményeinek közlésével egy időben átfogó tanulmányt tett közzé a magyarországi korrupciós helyzetről. Ebben megállapítják: az Európai Unió az utóbbi években többféle eszközzel kísérelte meg a magyarországi jogállamiság megerősítését, illetve helyreállítását. Ezek közül a legfontosabb a 2022-ben elindított feltételességi eljárás. Ennek részeként 27 jogállamisági és korrupció elleni feltétel (mérföldkő, szupermérföldkő) lépett életbe, ezeket kellett (volna) a magyar kormánynak teljesítenie. Több mint három év elteltével az látszik, hogy a kilátásba helyezett reformok nem tudták megtörni a rendszerszintű korrupciót és helyreállítani a jogállamiságot. Részben azért, mert a NER és a jogállam összeegyeztethetetlen egymással. A magyar kormány kizárólag olyan jogi megoldásokban érdekelt, amelyek nem veszélyeztetik a hatalmának a fennmaradását. Az is gond, hogy vannak olyan feltételek, amelyek még teljesülésük esetén sem érnék el a kívánt célt, azaz nem tudnák megtisztítani az országot a rendszerszintű korrupciótól.

A TI Magyarország jelentése górcső alá veszi a legfontosabb jogállamisági és korrupció elleni követelmények teljesülését. Az egyes követelményeket abból a szempontból vizsgálták: azok mennyire alkalmasak a céljaik elérésére, illetve milyen mértékben hajtották végre azokat. Az elemzés rávilágít arra, hogy a követelmények egy része nem alkalmas a rendszerszintű korrupció megtörésére, másik részének a végrehajtását pedig a kormány egyszerűen szabotálja. A TI Magyarország egy másik eszköz, az uniós jogállamisági jelentések ajánlásait is elemezte és megállapítja: a kormány nem védi a közérdekű bejelentőket, nem üldözi a magas szintű korrupciót, és nem szavatolja a tisztességes a párt- és kampányfinanszírozást, ami a párt- és az állam összefonódásához vezet.

Egy újabb év büntetlenül – 2025. legsúlyosabb korrupciós ügyei

A TI Magyarország jelentése a rendszerszintű korrupció gyakorlati megvalósulását három, 2025-ben a legnagyobb publicitást kapott konkrét ügyön keresztül illusztrálja. A magas szintű korrupció körébe sorolható visszaéléseknek az EU által is kifogásolt büntetlenül maradását a leglátványosabban a Magyar Nemzeti Bank botránya példázza. Alapítványok és magántőkealapok révén legalább 270 milliárd forint közpénzt loptak el, és még körülbelül ugyanekkora összegnek a sorsa bizonytalan. Mindezért egyelőre senkinek nem kell vállalnia a felelősséget. Bár a nyomozás egy éve zajlik, a Matolcsy-klán tagjait mindmáig nem gyanúsították meg. A közvagyon haveri privatizálásának legújabb állomását jelzi: az állam 72 milliárd forintra értékelt hadiipari érdekeltségeit a NER-kedvenc 4iG egyik leányvállalatának versenyeztetés nélkül játszották át. A TI Magyarország jelentése említést tesz a NER markáns szimbólumáról, a hatvanpusztai kastélyprojektről is, amely Orbán Viktor kormányfő személyes meggazdagodásának bizonyítékául szolgál.

Közbeszerzések és magántőkealapok

Bár több, a feltételességi eljárásokban alkalmazott mérföldkő irányult arra, hogy orvosolja a közbeszerzési rendszer hiányosságait, a 2025-ben a GDP 5,3 százalékát kitevő szektor továbbra is a korrupció melegágya. Annak ellenére, hogy az egyajánlatos tenderek aránya némileg csökkent, a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is a kormányközeli szereplők nyerik, mint például Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei. Tovább rontja a közbeszerzésekről alkotott képet a keretmegállapodások rendkívüli elterjedése: 2024-ben 3219 milliárd forintnyi ilyen típusú megállapodást kötöttek. Ráadásul az esetek több mint kétharmadában versenyszűkítő módon, egy szereplővel kötötték meg ezeket a szerződéseket.

A közbeszerzési piacon a versenyt olyan tudatosan és rendszerszintű módon alkalmazott átláthatatlan befektetési formák is veszélyeztetik, mint a magántőkealapok. Mint a TI Magyarország tavaly év végi tanulmánya megállapítja: a magántőkealapokban a végső befektetők kiléte rejtve marad. Az EU emiatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. A magántőkealapokat számos csatornán keresztül hizlalják az állami tőkekihelyezések: 2024 végéig a magyar állam 1311 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba átláthatósági és elszámoltathatósági garanciák nélkül. A TI Magyarország szerint mindez ellentétes a magyar Alaptörvénnyel.

A gazdasági hanyatlás fő oka a jogállam szétverése és a korrupció

Magyarország mára az EU egyik legszegényebb tagállamává vált. A Covid utáni turbulens időszak megmutatta a hazai gazdaságnak a versenytársakénál lényegesen nagyobb sebezhetőségét. A magyar gazdaság három éve stagnál; a gazdasági mutatók nagy részében Magyarország az EU sereghajtójává vált.

„A silány magyarországi gazdasági teljesítmény fő oka az autokrata kormányzat, amely gazdaságpolitikáját a szervezett közpénzlopásnak rendelte alá, aláásva a tisztességes versenyt” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A kormány kétségtelen eredményeket ért el a kiskorrupció visszaszorítása terén, miközben a szervezett korrupciót eszközként használja hatalmának bebetonozása és a NER-es szereplők gazdagodása érdekében. Ennek érdekében számos csatornán több ezermilliárd forintnyi közpénzzel stafírozta ki közvetlenül vagy közvetve a NER-es gazdasági szereplőket, súlyosan torzítva a piaci viszonyokat. A rendszerszintű korrupció és a gyenge gazdaság teljesítmény ördögi köréből a kiútat a jogállamiság helyreállítása jelentheti, ami a mai rendszer keretei között elképzelhetetlen.

Uniós pénzalapok: újabb visszafordíthatatlan forrásvesztés

Magyarország 2025-ben a jogállamisági problémák miatt újabb 1,1 milliárd eurót veszített el véglegesen az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből. Így a Magyarország számára 2027-ig beállított kohéziós támogatási keret 21,7 milliárd euróról – levonva a 2024-es és 2025-ös forrásvesztést – 19,6 milliárd euróra csökkent. Hasonló kockázat látszik a Covid járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz néven ismert alap esetében is. Ha a magyar kormány nem teljesíti maradéktalanul a Helyreállítási és Ellenállóképességi (RRF) Tervben vállalt 27 korrupció elleni és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedést 2026 végéig, Magyarország elbukhatja a teljes RRF-keretet. Hazánk uniós pénzügyi mérlegét tovább rontja, hogy az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-án keltezett ítéletében 200 millió euró egyszeri átalánybírság, valamint napi 1 millió euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte a kormányt. Ennek oka, hogy a kormány következetesen nem hajt végre egy, a menedékjoggal kapcsolatos korábbi európai bírósági ítéletet.

A Magyarország már negyedik éve az Európai Unió legkorruptabb tagállama bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.