Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.

Tavaszi napsütés: elég vagy sem?

Sokan gondolják, hogy a tavaszi napsütés már elegendő a D-vitamin-raktárak feltöltéséhez, de ez nem feltétlenül igaz. Bár valóban nő a napsütéses órák száma, a téli hónapok alatt kiürült raktárak feltöltése időt vesz igénybe. Ráadásul a D-vitamin-termelődéshez nem elég pusztán az, hogy világos van: a napsugarak beesési szöge, az UV-B sugárzás erőssége, valamint az, hogy mennyi bőrfelületet ér napfény, mind befolyásolja a folyamatot. Tavasszal sokszor még nem elég erős a napsütés, különösen a reggeli és késő délutáni órákban, így könnyen előfordulhat, hogy a tavaszi napfény önmagában még nem elegendő a megfelelő szint fenntartásához. Bár sokan azt gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, a valóság az, hogy a lakosság jelentős része D-vitamin-hiányos. Magyarországon ez az arány a téli hónapokban akár a 70 százalékot is elérheti – és a tavasz elején sokan még mindig ebben az állapotban vannak.

D-vitamin a tányéron

A D-vitamin forrásai közé tartoznak például a halmájolajok, a tojás, a máj és bizonyos tejtermékek. Ezek hozzájárulhatnak a megfelelő bevitelhez, ugyanakkor egyes étrendek – például a növényi alapú táplálkozás – esetén nem mindig fedezik teljes mértékben a szervezet igényeit. Ilyenkor kaphatnak nagyobb szerepet a dúsított élelmiszerek, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy segítsenek kiegészíteni a szükséges tápanyagokat, így a D-vitamint is. A modern margarinok közül a Rama és a Flora termékei is kifejezetten D-vitaminnal kiegészítve kerülnek a boltok polcaira, így hozzájárulhatnak a napi bevitelhez. Sokan tudják, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, azt azonban már kevesebben, hogy ez azt jelenti, hogy csak zsírral együtt tud megfelelően hasznosulni a szervezetben. Ezért is előnyös, ha olyan élelmiszerekkel visszük be, amelyek tartalmaznak zsiradékot – például egy gazdag reggeli szendvics részeként. Bár egyetlen élelmiszer sem csodaszer, a mindennapi étkezésekbe beépített, dúsított termékek hosszú távon jelentős szerepet játszhatnak az egyensúly fenntartásában.

Nem csodaszer, de nélkülözhetetlen

A szakértők szerint a napfényszegényebb hónapok után – még tavasszal is – sokak számára indokolt lehet a D-vitamin pótlása, különösen, ha vérvizsgálat hiányt mutat. Az általános ajánlás felnőtteknek napi 1500–2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 mikrogramm), de egyes esetekben ennél magasabb dózis is indokolt lehet, természetesen szakember javaslata alapján. Fontos azonban, hogy a túlzás sem jó: mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, felhalmozódhat a szervezetben. Bár sokan hajlamosak minden problémára univerzális megoldásként tekinteni rá, a D-vitamin nem csodaszer. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nélkülözhetetlen a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez – és hiánya jóval több területet érint, mint azt korábban gondoltuk. A tudatos táplálkozás, a megfelelő pótlás és az apró, mindennapi döntések együtt segíthetnek abban, hogy szervezetünk tavasszal is valóban megkapja azt, amire szüksége van.

A Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez? bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Ez év elején tovább emelkedett a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó, így egy doboz hagyományos cigaretta immár 2400-2600 forint körüli összegbe kerül^[1]. A drágulásnak nincs vége, sőt, már a 3000 forintos ár sincs beláthatatlan távolságban, hiszen az Európai Bizottság javaslata^[2] alapján az 1000 szálankénti minimum jövedéki adót 90 euróról 215 euróra emelnék.

Vélhetően e folyamatos drágulással is összefügg az, hogy az elmúlt években Magyarországon érdemben nőtt a dohányzásról leszokottak tábora, illetve csökkent a dohányosok száma, ugyanakkor utóbbiak aránya még így is bőven az uniós átlag felett van. Az Eurobarometer 2023-as felmérése^[3] alapján a hazai lakosság 26 százaléka dohányzik (szemben a 24 százalékos EU-átlaggal, illetve a 2020-ban mért 28 százalékkal), 14 százalék pedig már leszokott (EU-átlag: 20 százalék; a 2020-as magyar érték: 11 százalék). Szintén fontos különbség, hogy a felmérést megelőző 12 hónap során a hazai megkérdezettek kevesebb mint negyede próbált leszokni, szemben az uniós válaszadók több mint egyharmados arányával.

Mindeközben a dohányzás egészségügyi kockázatai egyértelműek: ez a káros szenvedély a rákos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vezető oka, de a termékenységre is negatív hatással van. Közkeletű tévedés ugyanakkor, hogy az ország szempontjából az adóbevételek miatt „jó üzlet” a dohányzás. A hazai sajtóban^[4] is idézett becslés^[5] szerint a magyar társadalom számára – az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat is beleszámítva – valójában másfélszer akkora költséggel jár a dohánytermékek fogyasztása, mint amennyi adóbevételt generál, a különbség pedig százmilliárdokban mérhető.

„Rendkívül fontos tehát, hogy minél több aktív dohányos próbáljon változtatni mielőbb, és véglegesen elhagyni az életéből a dohányzást. Hazánkban is számos, ezt támogató módszer érhető el, de most először indult olyan országos program, amelyben erőteljesen megjelenik pénzügyi motivációs elem – hívta fel a figyelmet Dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója. – A Pénztári Öngondoskodásért Alapítvány és a Prémium Egészségpénztár által közösen jegyzett programot sikeresen teljesítők 50 ezer forint egészségcélú célzott jóváírást kapnak, de a kitartó résztvevők további ajándéksorsoláson is részt vehetnek.”

Szokás azzal érvelni, hogy a leszokással jelentős összeg takarítható meg, ám ez sokszor nem elegendő motiváció. A pénzjuttatás kilátásba helyezése, mint ösztönzés ugyanakkor külföldi kutatási eredmények szerint^[6] az átlagosnál hatásosabb eszköznek tűnik a leszokásban. Az új országos program éppen ezt az elvet alkalmazva – a leszokási folyamatot támogató, evidenciákon alapuló, személyre szabott támogatás mellett – kínál pénzjutalmat is azoknak, akik bizonyíthatóan felhagynak káros szenvedélyükkel. A kezdeményezés elindítását az is indokolta, hogy bár a pénztártagok körében végzett felmérés alapján az országos átlagnál kisebb, 15 százalék a dohányosok aránya, 80 százalékuk tervezi a leszokást és ehhez szívesen venné egy támogató program bevezetését.

„Célunk, hogy szakmai támogatást biztosítsunk a dohányzás, illetve egyéb nikotintartalmú termékek használatának elhagyásához, a leszokás támogatása közben fenntartsuk a résztvevők motivációját, valamint elősegítsük az életmódváltást” – mondta Dr. Váradi Péter.

A pénztár által szakértők bevonásával kidolgozott, a viselkedés változását elősegítő átfogó program elemei közé fontos plusz ösztönzőként került be a pénzjutalom, tovább erősítve a motivációt. Az egészségügyi előnyök hangsúlyozásán túl a résztvevők folyamatos, evidenciákon alapuló támogatást is kapnak, ami nem csak lépésről-lépésre kiséri őket az úton, de lehetőséget ad a rendszeres konzultációra akár e-mailben, akár online. A résztvevők egyéni döntése, hogy a folyamat során igénybe vesznek-e gyógyszeres támogatást.

„A pilotprogram résztvevőinek több mint háromnegyede megpróbálkozott már korábban a leszokással, túlnyomó többségük többször is. Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk tőlük: kétharmaduk úgy érzi, hogy nagyon sokat segít a program, és ezzel a támogatással végre sikerülni is fog a leszokás” – tette hozzá Dr. Váradi Péter.

A programról

Az „Élet nem szívás!” elnevezésű programban azok vehetnek részt, akik a Prémium Egészségpénztár tagjai, és aktív dohányosok vagy nikotinfogyasztók. A program ideje alatt a résztvevők felkészítő anyagokhoz, személyre szabott tartalmakhoz, motivációs üzenetekhez és szakértői tanácsadáshoz férnek hozzá. A leszokás hiteles igazolásához a résztvevőnek egy olyan otthoni gyorstesztet kell elvégeznie, amely a nikotin egyik bomlástermékét, a kotinint mutatja ki. A pilotprogramot további programok követik majd, a jövőben is támogatva az életmódváltásban a pénztártagokat.

A Ilyen még nem volt: pénzjutalmat kap, aki leszokik a dohányzásról bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

1. Megfelelő útvonalat válasszunk

Kirándulás előtt érdemes átgondolni, milyen terepre indulunk. A túl hosszú, meredek vagy sziklás útvonalak nem minden kutya számára alkalmasak, ezért célszerű könnyebben teljesíthető, jól belátható ösvényt választani, különösen, ha a kutya még nem szokott hozzá a hosszabb túrákhoz. Fontos az is, hogy lehetőleg olyan helyet keressünk, ahol van árnyékos szakasz, pihenési lehetőség, és szükség esetén viszonylag gyorsan vissza lehet fordulni.

„A jó idő beköszöntével sok gazdi választja a közös természetjárást kikapcsolódásként, ami nemcsak remek program, hanem a kutya mozgásigényének kielégítésére és a kapcsolat erősítésére is kiváló lehetőség. Fontos azonban, hogy a kirándulás útvonalát mindig a kutya korához, edzettségéhez, egészségi állapotához és temperamentumához igazítsuk. Egy kölyök, egy idősebb kutya vagy egy rövidebb orrú fajta számára más terhelés ideális, mint egy aktív, nagy mozgásigényű ebnek. A fokozatosság, a megfelelő tempó és a rendszeres pihenő ilyenkor is kulcsfontosságú.” – mondta el Szabó Anna, az alapítvány egyik vezetője.

2. Póráz, biléta, mikrochip – ezek nélkül ne induljunk útnak

A természetben rengeteg váratlan inger érheti a kutyát: vadállatok szaga, más kirándulók, kerékpárosok vagy hirtelen zajok is megijeszthetik. Ezért különösen fontos, hogy a kutyát a szabályoknak megfelelően, biztonságosan tartsuk, és mindig legyen rajta nyakörv vagy hám. Nyakörvén legyen névvel és telefonszámmal ellátott biléta, emellett az is alapvető, hogy a kutya mikrochippel rendelkezzen. A póráz használata nemcsak a kutya saját biztonságát szolgálja, hanem a többi kiránduló és az élővilág védelme miatt is lényeges.

3. Mindig legyen nálunk víz és némi eleség

Bár tavasszal még nincs nyári forróság, a mozgás és az izgalom ilyenkor is gyorsan kifáraszthatja a kutyát. Kirándulásra ezért mindig vigyünk elegendő friss vizet, valamint hordozható itatótálat is. Hosszabb túra esetén némi kutyaeledel vagy jutalomfalat is jól jöhet, különösen akkor, ha több órát töltünk a szabadban. A rendszeres itatás és a pihenőidők beiktatása segít megelőzni a kimerülést.

4. Figyeljünk a kullancsokra és más szezonális veszélyekre

A tavasz a kullancsszezon kezdete is, ezért kirándulás előtt különösen fontos gondoskodni a megfelelő külső élősködők elleni védelemről. Hazatérés után mindig alaposan nézzük át kutyánk bundáját, különösen a fülek környékét, a nyakat, a hónaljat, a lábakat és a has tájékát. Emellett érdemes figyelni arra is, mit szagol vagy vesz a szájába a séta során, hiszen az erdős, mezős területeken különféle növények, elhullott állatok vagy egyéb veszélyforrások is előfordulhatnak. A meleg beköszöntével ráadásul a szívférgesség szezonja is megérkezik. Sokan nem tudják, hogy ez egy súlyos, akár életveszélyes betegség, amely szerencsére megfelelő védelemmel megelőzhető. Ma már vannak olyan készítmények, amelyek egyszerre nyújtanak védelmet a kullancsok és a szívférgesség ellen is. Ha azonban a kutya eddig nem ilyen készítményt kapott, mindenképpen egyeztessünk előtte az állatorvossal, mert a védekezés megkezdése előtt szükség lehet egy szívféreg-tesztre.

5. Legyen nálunk zacskó és alapfelszerelés

A felelős kutyatartás a természetjárás során is alapelv. Mindig legyen nálunk zacskó az ürülék összeszedésére, és figyeljünk arra, hogy magunk után tisztán hagyjuk a környezetet. Hasznos lehet egy kisebb alapcsomag is, benne például nedves törlőkendővel, tappancsvédő krémmel vagy egy kisebb törölközővel, ha sárosabb terepre megyünk. Hosszabb túrához elsősegélycsomag is jól jöhet.

Ha pedig még nincs négylábú barátod, de már gondolkodsz rajta, hogy bővülhetne a család, érdemes megismerkedni a Fogadjörökbe Alapítvány munkásságával, hiszen jelenleg is rengeteg gazdira váró kutyus keres szerető otthont. Az alapítvány rendszeresen szervez nyílt napokat és eseményeket is, ahol személyesen is találkozhatsz a védenceikkel, és közelebbről megismerheted az örökbefogadás folyamatát. Ha pedig most még nem tudsz közvetlenül segíteni egy kutya örökbefogadásával, az alapítvány munkáját adód 1%-ának felajánlásával is támogathatod, így te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy minél több kutyus kapjon esélyt egy boldogabb életre.

További információ az alapítványról: https://fogadjorokbe.com/ és https://www.facebook.com/fogadjorokbe

A Így kirándulj biztonságosan négylábú barátoddal! bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Ezek az eszközök már messze nem csupán kényelmi funkciót látnak el. A fejlett technológiáknak köszönhetően célzottan hatnak az izmokra, kötőszövetekre és keringési folyamatokra is. A royalbliss.hu annak járt utána, milyen tapasztalatokkal dolgoznak ezekkel a készülékekkel egészségügyi szakemberek.

„Őszintén szólva eleinte volt bennem némi fenntartás” – mondta Kalácska Dávid, kórházban dolgozó gyógymasszőr. „De miután alaposan kipróbáltam és szakmai szemmel is elemeztem a működésüket, teljesen más lett a véleményem.”

Ülőmunka, derékfájás, merev hát – célzott támogatás a gerinc mentén

Az ülő életmód mára általánossá vált, és ennek következményeit egyre többen tapasztalják: derék- és hátfájás, izomfeszülés, beszűkült mozgástartomány. A szakértő szerint egy megfelelően kiválasztott masszázsfotel hatékony kiegészítője lehet a megelőzésnek.

„A gerincet stabilizáló izmokat is átdolgozza, ami különösen hasznos azoknak, akik napi több órát töltenek ülve” – emelte ki Kalácska Dávid.

Azok a masszázsfotelek, amelyek külön programokat kínálnak a deréktáji és ágyéki szakaszra, hozzájárulhatnak:

• a gerinc menti feszültség csökkentéséhez,
• a kötőszövetek mobilizálásához,
• az izmok ellazításához,
• valamint a helyi vérkeringés javításához.

Stresszoldás, nyakfeszülés, fejfájás – nem véletlenül ez a legérintettebb terület

A stressz leggyakrabban a vállövben és a nyaki régióban jelenik meg izomfeszültség formájában. Ezek a területek kiemelt szerepet kapnak a masszázsfotelek programjaiban is.

„A trapézizmok alapos átmasszírozása kulcsfontosságú, hiszen itt halmozódik fel leginkább a stressz” – tette hozzá a szakember.

Az ilyen típusú izomfeszülés gyakran együtt jár:

• nyaki merevséggel,
• tenziós fejfájással,
• vállfájdalommal,
• alvási nehézségekkel.

A beállításoktól függően a masszázsfotelek képesek mélyebb gyúró mozdulatokkal, vibrációval vagy légpárnás nyomással kezelni ezeket a zónákat, ami nemcsak testi, hanem mentális szinten is érezhető megkönnyebbülést hozhat.

Nyirokkeringés és immunrendszer: kevésbé ismert, de fontos hatás

A modern masszázsfotelek hatása nem korlátozódik kizárólag az izmokra. A légpárnás rendszerek ritmikus nyomása serkenti a nyirokáramlást is.

„Ez a technológia segíti a salakanyagok elszállítását és támogatja a szervezet természetes védekező folyamatait” – magyarázta Kalácska Dávid.

A nyirokrendszer megfelelő működése szerepet játszik:

• a gyulladások csökkentésében,
• a hormonális egyensúly fenntartásában,
• valamint az immunrendszer hatékony működésében.

A vádli, comb, csípő és kar területén alkalmazott finom, pumpáló mozgások nemcsak komfortérzetet adnak, hanem élettani szempontból is hasznos támogatást jelentenek.

Kiválthatja-e a masszázsfotel a gyógymasszőrt?

Egy személyre szabott kezelés, amelyet szakember végez, mindig alapos állapotfelmérésen alapul, ezt semmilyen eszköz nem helyettesíti teljes mértékben. Ugyanakkor egy jól megválasztott, testre szabható masszázsfotel rendszeres használat mellett hatékonyan hozzájárulhat a megelőzéshez és a mindennapi regenerációhoz.

„Egészségmegőrző eszközként tekinthetünk rá, amely segíthet csökkenteni az izomfeszültséget, a stresszt és a hátfájást” – fogalmazott a gyógymasszőr.

A technológia fejlődésével ma már egyetlen gombnyomással elérhető az a fajta regeneráció, amely korábban csak ritkán, szakrendeléseken volt hozzáférhető.

A Otthoni masszázs, terápiás hatással? Egy gyógymasszőr válaszol a masszázsfotelek valódi előnyeire bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Mitől „teljes értékű” a fehérje?

A biológiai tanulmányainkból talán emlékszünk még rá, hogy a fehérjék úgynevezett. aminosavakból épülnek fel. Egy fehérje pedig akkor számít teljes értékűnek, ha mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, mégpedig a szervezet számára ideális arányban. Ezek azok az építőelemek, amelyeket a testünk nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni. Ilyenkor a szervezet azonnal fel tudja használni őket az izomépítéshez, regenerációhoz és a hormonháztartás egyensúlyához.

Ha egy fehérjeforrás egy-egy aminosavból kevesebbet tartalmaz, akkor azt nem tekinthetjük teljes értékűnek – de okos kombinációval ezek is kiegészíthetik egymást.

Növényi fehérjék – tudatos kombinációval teljes értékűen

Annak ellenére, hogy az állati eredetű élelmiszerek, pl. a húsok, a tojás vagy a tejtermékek fehérjetartalma teljesértékű, a növényi alapanyagok is értékesek ebből a szempontból. A trükk a párosításban rejlik: például a bab és a rizs, vagy a lencsekrém és a teljes kiőrlésű kenyér együtt már teljes értékű fehérjét biztosítanak. Egy változatos, színes növényi alapú étrend tehát nem csak finom, a legtöbb esetben elég fehérjét is biztosít a testünk számára.

Nem kizárólag sportolóknak fontos

A fehérje nem csak azoknak kell, akik életében központi szerepet tölt be a testmozgás. Az izmaink, a hormonháztartásunk, az immunrendszerünk és a sejtjeink is mind-mind igénylik. A legtöbb ember számára egy kiegyensúlyozott, változatos étrend elég ahhoz, hogy fedezze a napi szükségletet – húsok, halak, tejtermékek, hüvelyesek, gabonák és olajos magvak kombinációjával.

Egyensúly és tudatosság – a kulcs az egészséges fehérjebevitelhez

Akár növényi, akár állati fehérjéket részesítünk előnyben, a kulcs a változatosságban és a mértékben rejlik. Ha tudatosan állítjuk össze az étrendet, a szervezet minden szükséges aminosavhoz hozzájut – így a fehérje valóban az élet egyik legfontosabb építőköve marad.

Miben mennyi fehérje van?

Egy 70 kg-os, átlagosan aktív felnőttnek napi kb. 85–100 g fehérjét kell bevinnie.

Állati források fehérjetartalma: csirke- és pulykamell (30 g/100 g), halak (20–25 g/100 g), tojás (6–7 g/db), sovány tejtermékek, túró és sajtok (10–25 g/100 g). Ezek teljes értékű fehérjék, vagyis tartalmazzák mind a kilenc esszenciális aminosavat a megfelelő arányban és mennyiségben.

Növényi források fehérjetartalma: lencse (9 g/100 g főtt), csicseriborsó és babfélék (8–9 g/100 g főtt), szójabab és tofu (8–12 g/100 g), quinoa (4–5 g főtt), diófélék és magvak (20–30 g/100 g).

A Teljes értékű fehérje – mit is jelent valójában? bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Sok a buktató

Fontos az is, hogy ne akarjunk mindent azonnal megváltoztatni, inkább kis lépésekben és elérhető célokban gondolkodjunk. A diéta kiválasztását követően sokan beleesnek abba a hibába, hogy egy-két hétig szigorúan tartják, majd utána „elcsábulnak”. Habár a megszokott ízeket és ételeket meg tudjuk vonni magunktól rövid távon, hosszabb időszakot tekintve ez már nem működik.

Bakk Brigitta szerint mivel a hagyományos magyar konyha alapvetően magas kalóriatartalmú, ezeket az ételeket érdemes átalakítani könnyebben emészthető verzióra, az ízlésünknek megfelelően. Például a lecsó, rántotta esetében a zsírt lecserélhetjük előnyösebb zsírsavösszetételű növényi olajra, ha pedig szendvicsekről van szó, vaj helyett választhatunk light margarint – ilyen például a 100% növényi alapú Flora Light, amelynek fogyasztása hozzájárulhat a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához is.

Nyáron még nehezebb

Bár extrém alacsony kalóriatartalmú diéta semmikor sem ajánlott, a nyári időszakban különösen veszélyes lehet. A gyakori frontok és a kánikula nagyon megterhelhetik a szervezetet, és ha ezt még koplalással is súlyosbítjuk, akkor megnövekszik a rosszullét, ájulás veszélye. Épp ezért ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy ha életmódváltásba kezdünk, az kiegyensúlyozott legyen.

A nyári diétázás során szintén nehézséget jelent, hogy ilyenkor az év többi részéhez képest sokkal több aktív programmal számolunk, legyen szó például fesztiválokról vagy strandolásokról. A legtöbben csak a helyszínen szembesülnek azzal, hogy nincs ott az étrendjüknek megfelelő étel és emiatt kisebb-nagyobb kompromisszumot kell vállalniuk. Az étrend fenntartásában segíthet, ha előzetesen felkészülünk és akár hűtőtáskában bekészítünk pár könnyed fogást. A nyári melegben például a zöldségkrém mártogatósok egyszerűen fogyasztható megoldások lehetnek. Ezeket bármilyen – akár levesből – megmaradt zöldségből is el tudjuk készíteni egy kis margarin, só, bors és különféle zöld- vagy egzotikus fűszerek hozzáadásával például avokádóból, lencséből vagy zöldborsóból, és zöldséghasábokkal vagy teljes kiőrlésű kekszekkel is fogyaszthatjuk.

Érdemes a nassolási alkalmakat is redukálni, de nyáron, például az éjszakába nyúló baráti találkozók alkalmával sokszor előkerülnek a rágcsálnivalók. Ilyenkor válasszunk körültekintően: sokan nem tudják, de az egészségesebb alternatívaként számontartott olajos magvak is akár több mint 600 kcal energiát tartalmazhatnak 100 grammonként – ez a napi ajánlott átlagos kalóriabevitel harmadát-negyedét jelenti. Ezeket lecserélhetjük a kalóriaszegényebb sült csicseriborsóra, amit tetszőlegesen fűszerekkel is ízesíthetünk.

A Nyári diétázás: kudarcra van ítélve? bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

A magyarok fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából^[1]. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.  

A fiatalabbak osztják meg az örömüket – és a bánatukat is 

Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.   

És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.   

Erre vágynak anyák napján a magyar szülők 

Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.  

„Az anyukánk nem csak egy háttérszereplő a saját életében, aki fáradhatatlanul szervezi a miénket. Ő is főszereplő. Ha a kapcsolatunk kizárólag praktikus infócserére korlátozódik – ki mit vett a boltban, milyen idő lesz holnap, vagy kell-e vinni esernyőt –, előbb-utóbb olyan lesz, mint egy banki ügyintézés: udvarias, hasznos, csak éppen lélek nincs benne. Ahogy egy párkapcsolat sem tartható életben pusztán azzal, hogy megbeszéljük a heti menüt, úgy a szülő-gyerek kapcsolatban is fontos, hogy néha rákérdezzünk a mélyebb dolgokra is. Hogy mi az, amiről még sosem beszéltünk vagy amitől még mindig felcsillan a szeme. Adjunk teret annak, hogy ne csupán anyák legyenek, hanem egyszerűen „csak” emberek is, akiket a virágcsokor mellett az őszinte figyelmünkkel is megajándékozhatunk” – mondta Pető Dorina és Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt pszichológusai.  

A kérdőívet a Yettel munkatársai is kitöltötték, ami az országos kutatáshoz hasonló eredményeket hozott: az édesanyák leginkább a személyes találkozásnak és az olyan közös programoknak örülnek leginkább, amik megerősítik a kapcsolódást. Ezt támogatva a mobilszolgáltató alkalmazásában a Mélylevegő Csoport pszichológusaival közösen olyan beszélgetést ösztönző kártyákat hozott létre, amelyek segítenek a kommunikáció elmélyítésében. A digitális kártyák célja, hogy olyan témákat is megbeszéljünk az édesanyánkkal, amik a mindennapos kommunikáció során nem kerülnek szóba. Ezek inkább témaindítóként funkcionálnak és többek között olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint hogy „mi az a három dolog, amit szeretnél, ha én is megtanulnék az élettől” vagy „mit szerettél volna mindig is kipróbálni?”. A digitális kártyák április 30-tól érhetőek el a Yettel applikációban. 

A Virág mellé őszinte figyelem: erre vágynak a magyar anyák bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Tízből négy honfitársunk nem szokott minden nap reggelizni, a magyarok tizede pedig egyáltalán nem indítja étkezéssel a napját – egyebek mellett ez is kiderül a Rama országos, reprezentatív kutatásából*, amelyben a magyarok hétköznapi és húsvéti reggelizési szokásait vizsgálta meg és hasonlította össze.

Egy átlagos hétköznapon a tipikus reggeli valamilyen pékáruból (kenyér, kifli vagy zsemle), felvágottból, szalámiból, illetve egy akár sajttal, akár szendvicskrémmel feldobott szendvicsből áll, de kiemelkedően népszerűek még különböző módon elkészített tojásételek, így a rántotta, a főtt vagy a tükörtojás is. A pirítós, az édes és sós péksütemények, valamint a cereáliák (gabonapelyhek, zabpelyhek, müzlik) kedveltsége körülbelül egyforma, így a megkérdezettek közel ötöde-ötöde választja ezeket reggelire. A kenyeret, pirítóst, zsemlét általában meg is kenik valamivel: itt a margarin és a vaj a leggyakoribb választás.

Az igazán békebeli reggeli opciónak tekinthető hentesáruk, mint például a virsli vagy a főtt, illetve sült kolbász, a férfiak és az ország keleti felén élők között a legnépszerűbbek. A Z-generáció tagjai az idősebbekhez képest gyakrabban választják napi első fogásként a cereáliákat, illetve ugyancsak a fiatalabbak fogyasztják többször az édes és a sós péksüteményeket.

Az ünnepnapokon végre nem magányosan reggelizik a többség

Az átlagos hétköznapokkal szemben a kitöltők túlnyomó többsége (85%) húsvétkor nem hagyja ki a reggelit, és jellemzően az ünnep mindkét napját étkezéssel indítja. További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe. Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek – természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel –, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. A cereáliák, szendvicsfélék ezeken az ünnepi napokon kevésbé népszerűek, ami szintén igaz a felvágottakra, a zöldségekre és a gyümölcsökre is.

És hogy kikkel reggelizünk? A magyarok fele a hétköznapokon általában egyedül, negyedük a házastársával vagy a párjával étkezik. Ezzel szemben húsvétkor csupán a magyarok negyede reggelizik magányosan, a többség szűkebb vagy tágabb családi körben fogyasztja el az ünnepi fogást. Abban, hogy kik ülnek együtt az asztalnál, természetesen vannak generációs különbségek: a harmincas és az ötvenes korosztály egyharmada, a negyvenes éveikben járók 43 százaléka a gyermekeivel (is), a 30 év alattiak közel fele pedig a szüleivel reggelizik húsvétkor.

Szívesebben reggeliznénk gyakrabban úgy, mint húsvétkor

A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna. De mi akadályozza meg őket ebben?  Főleg a szervezési tényezők: a legfőbb gond az időhiány, de nem könnyű összeszervezni sem az időpontot, sem a résztvevőket, miközben csak kevesen vallották azt, hogy ők vagy a családtagjaik, barátaik ne kedvelnék a hosszabb reggeliket. Mindemellett relatíve jelentősebb akadályozó tényezőnek számít még az ár, valamint az előkészületek munkaigénye is, illetve vannak, akik úgy vélik, az ünnepi étkezés kizárólag az ünnepekre való.

„Ahogy a kutatásból is látjuk, a magyarok többsége szívesen tartana viszonylag gyakran a húsvétihoz hasonló bőséges villásreggeliket, de a szervezési nehézségek általában eltántorítják őket. Pedig a havi, vagy akár heti rutinunk része is lehet egy kellemes, beszélgetős, eszegetős vasárnap reggel a családtagjainkkal, barátainkkal, ráadásul ehhez a közhiedelemmel szemben nem is kell feltétlenül sok energiát belefektetnünk. Ha kiválasztunk egy rendszeres időpontot, mindenki eszerint fog készülni az eseményre, és ezt követően már csak az ételről kell gondoskodnunk. Ha vendégeket várunk, a felkészülés történhet közösen: idő- és erőforráskímélő, ha „batyus bál” jellegű megoldásban gondolkodunk, ahol mindenki hoz egy-egy fogást. A Rama margarinokkal pedig gyorsan, akár előre is elkészíthetjük a hangulatos reggelihez tökéletesen illő, finom és költséghatékony sós vagy édes süteményeket, izgalmas szendvicskrémeket, így a szeretteinkkel közösen eltöltött időre tudunk fókuszálni” – mondta Váradi Viktória a Rama Digitális Marketing Menedzsere.

Az ilyen nagyobb reggeliket feldobhatják a könnyed, margarin alapú zöldségkrémek, például egy borsos-hagymás szendvicskrém vagy egy kecskesajtos feltét. Ha pedig ínycsiklandó süteménnyel kápráztatnánk el a vendégeinket, megsüthetünk egy cukkinis banános muffint vagy egy kis csokis-gyömbéres kekszet.

A Többször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nehéz megszervezni bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

Az akciós reklámújságok penetrációja továbbra is rendkívül magas a magyar felnőttek körében: a kutatás szerint 85 százalékuk legalább havi rendszerességgel olvassa ezeket a kiadványokat. A Shopfully – korábban Offerista Group – a drive-to-store piacvezető vállalatának kutatása szerint a felnőttek 71 százaléka hetente böngészi az akciós ajánlatokat, míg mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas akciós újságokat. A nemek közötti különbségek is szembetűnők: a nők szignifikánsan gyakrabban lapozgatják a reklámújságokat, mint a férfiak – derül ki a kutatásból.

De kik alkotják azt a 6 százalékot, akik soha nem olvasnak akciós újságot? Zsatkulák István, a Shopfully digitális reklámkiadvány-terjesztési szakértője szerint, ez a csoport leginkább fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű férfiakból áll, akik városi környezetben élnek. „Különösen magas a diákok és az egyedülállók aránya ebben a csoportban. Élethelyzetük miatt nem érdekli őket az akciók követése” – tette hozzá, majd hangsúlyozta: „Még”.

Eljön az idő, amikor eltűnnek az akciós újságok a postaládákból

Ma a hibrid tartalomfogyasztás egyre elterjedtebb: a fogyasztók legnagyobb csoportja, 43 százalék, mind nyomtatott, mind digitális formában olvassa az akciós reklámújságokat. A digitalizáció térnyerését jelzi, hogy a válaszadók 30 százaléka már kizárólag digitálisan böngészi ezeket a kiadványokat, miközben csupán 21 százalék ragaszkodik a nyomtatott formához.

Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, mára 90 százalékhoz közelít a digitalizáció. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben tovább növekszik az online tartalmak iránti igény.

„Bár a nyomtatott formátumot kevesebben használják kizárólagosan, mégis van egy stabil felhasználói bázisa. Ezért az akciós újságok digitális transzformációját fokozatosan javasolt megvalósítani a kereskedőknek, kezdetben megtartva a nyomtatott reklámújságokat, különösen azon vásárlói csoportok számára, akik kevésbé aktívak digitálisan” – fogalmazott Zsatkulák István, a Shopfully Hungary szakértője.

Regionális és generációs különbségek

A kutatás rávilágított arra is, hogy az akciós reklámújságok olvasási szokásai regionális eltéréseket mutatnak Magyarországon. A Dél-Alföldi régióban például többen választják a nyomtatott újságokat, mint az online verziókat. Ezzel szemben az ország többi részén az online formátum népszerűbb a nyomtatottnál, bár minden régióban a legtöbben mindkét típust egyszerre használják. Budapesten különösen erős a digitális dominancia: itt már nagyobb arányban olvasnak kizárólag digitális reklámújságokat, mint hibrid formában.

„Ez jól mutatja, hogy a digitális átállás gyorsabb ütemben zajlik a fővárosban” – jegyezte meg Zsatkulák István. „A vidéki régiókban a hagyományos nyomtatott formátumok még mindig jelentős szerepet játszanak a fogyasztók információszerzésében.”

Az adatok alapján kirajzolódik egy generációs különbség is. A fiatalabb korosztályok körében az online tartalmak elérése kiemelten fontos, míg az idősebbek körében valószínűbb, hogy hűek maradnak a hagyományos, nyomtatott újságokhoz.

Az akciók ereje: ennyire befolyásolnak minket?

De vajon mennyire hallgatunk ezekre az akciós újságokra? Nos, úgy tűnik, eléggé. A magyar felnőtt lakosság egynegyede szerint az akciós kiadványok „nagyon” befolyásolják vásárlási döntéseiket, míg a többségük, 55 százalék, azt mondja, „valamennyire” hatnak rájuk. Mindössze 13 százalék véli úgy, hogy „nem nagyon”, és csupán 7 százalékuk állítja, hogy „egyáltalán nem” befolyásolják őket ezek az ajánlatok. A nők vásárlási szokásaira szignifikánsan nagyobb hatást gyakorolnak az akciós újságok, mint a férfiakéra.

És ha ez nem lenne elég, az akciók az impulzusvásárlások terén is erőteljesen hatnak ránk. A magyar felnőtt lakosság jelentős része vásárolt már olyan termékeket, amelyekre valójában nem volt szüksége, csak mert „kiváló ajánlatot” talált – mondta Zsatkulák István. A válaszadók 64 százaléka (5% nagyon gyakran, 19% gyakran, 40% néha) nyilatkozta, hogy legalább időnként enged az ilyen kedvező ajánlatok csábításának. Mindössze 11 százalékuk állította, hogy soha nem vásárol impulzívan, vagyis gyakorlatilag a fogyasztók 89 százaléka impulzusvásárló.

A digitalizáció kihívásai: hogyan érhetik el a kereskedők online a vásárlókat?

Az akciós újságok továbbra is uralják a vásárlók figyelmét— igaz, egyre inkább a digitális térben. Magyarországon is gőzerővel zajlik a digitalizációjuk, ahogy a kutatás egyértelműen mutatja: az online elérésű újságok egyre népszerűbbek a nyomtatott formátumokkal szemben. Míg Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, és gyakorlatilag szinte teljes a digitalizáció, nálunk is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben várhatóan tovább növekszik az online aránya.

Az adatok azt jól jelzik, hogy az akciós újságok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a fogyasztók tájékoztatásában és vásárlási döntéseik befolyásolásában. A digitalizáció azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent a kereskedők számára, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói szokásokhoz.

A kereskedőknek olyan digitális stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyekkel elérhetik azt a lefedettséget, amit korábban a postaládákon keresztül biztosítottak, mert a vásárlók továbbra is igénylik az akciós ajánlatokat és a kedvezményes termékekről szóló információkat. „Azok a márkák, amelyek minél előbb elkezdik a reklámkiadványok terjesztésének digitális transzformációját, annál nagyobb versenyelőnyre tesznek szert” – zárta gondolatait Zsatkulák István a Shopfully szakértője  

+++

A kutatás módszertana

A felmérés reprezentatív mintán, 1035 fő megkérdezésével készült. Az adatgyűjtés online kérdőíves módszerrel történt, amelyben a válaszadók a reklámújságok fogyasztásáról, preferenciáikról és vásárlási szokásaikról adtak információt. A kutatást a Shopfully megbízásából készült, az adatgyűjtést az Ipsos Instant Research végezte 2024 augusztusában. Az adatok statisztikai módszerekkel kerültek elemzésre.

Zsatkulák István

Zsatkulák István a Shopfully magyarországi kereskedelmi igazgatója, digitális reklámkiadvány-terjesztési szakértő. Több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a digitális marketing és értékesítés területén, korábban vezető pozíciókat töltött be a Growww Digitalnál és a Centrál Médiacsoportnál. Az IAB Hungary programmatic munkacsoportjának vezetőjeként is tevékenykedik, ahol a digitális reklámpiac fejlesztésén dolgozik. További információk a szakértőről a LinkedIn oldalán találhatók.

Sajtófotó (Fotókredit: Shopfully): Zsatkulák István portréja

A Shopfullyról

A ShopFully Európa vezető drive-to-store megoldásszállítója, amely segíti a kiskereskedelmi márkákat és vállalkozásokat abban, hogy az online böngészést vásárlássá alakítsák. A márka korábban Offerista néven volt ismert Németországban, Ausztriában és a közép-kelet-európai régióban, ma pedig a világ 25 országában van jelen, több mint 450 fős szakértői csapattal. A ShopFully több mint 500 kiskereskedővel és márkával működik együtt, és világszerte 200 millió háztartást ér el kiadói és digitális platformokból álló globális hálózatán keresztül. Technológiai megoldásai között szerepel saját, mesterséges intelligencia alapú hiperlokális marketingplatformja is. További információk: www.shopfully.com 

A A postaládától az okostelefonig: itt tart az akciós újságok evolúciója bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.

A Kifli.hu vásárlói már több mint 2 millió italcsomagolást váltottak vissza a vállalat házhozmenő szolgáltatásával. A visszaváltási rendszer bevezetése óta egyre több vásárló él a lehetőséggel, hogy visszajuttassa az üres italcsomagolásokat a körforgásos gazdaságba. Az ország legnépszerűbb online szupermarkete 2024. augusztus 1-jén indította el visszaváltási szolgáltatását, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók egyszerűen, otthonukból adják vissza az italos palackokat és dobozokat a futároknak. AA Kifli.hu vásárlói eddig összesen 2,1 millió palackot váltottak így vissza, amelyért több mint 106 millió forint értékű kreditet kaptak.

A cég visszaváltási folyamata egyszerű és gyors: minden, hivatalos 50 forintos címkével ellátott palack visszaváltható, függetlenül attól, hogy hol vásárolták. A rendelés során leadott palackokat a futárok átveszik, rögzítik a rendszerben, a megfelelő összegű, levásárolható kreditet pedig azonnal jóváírják a vásárlói fiókban. A vásárlónak nincs más dolga, csak a kiszállításkor jelezni a futárnak az igényt. A futárok mostantól minden kiszállítás alkalmával rá is kérdeznek, hogy a vásárló kíván-e élni a lehetőséggel.

Havonta közel 50 ezer Kifli.hu-vásárló, naponta 11 ezer palackot vagy dobozt vált vissza. A begyűjtött csomagolások 85 százaléka műanyag vagy alumínium, 15 százaléka pedig üveg. Az összegyűjtött palackokat a MOHU mobil visszaváltó egységei dolgozzák fel. A Kifli.hu a jövőben tovább kívánja növelni a visszaváltás hatékonyságát ezért egy saját feldolgozó gépet telepít.

A vásárlók a részletekről a vállalat weboldalán tájékozódhatnak.

A Palackvisszaváltás háztól házig –Már több mint 100 millió forint kreditet kaptak a Kifli.hu vásárlói bejegyzés először Ezt írják-én jelent meg.