Egy esemény akkor is traumatikus lehet, ha mi magunk nem vagyunk közvetlenül érintettek. Sőt, azokra a generációkra is hatást gyakorolhat – akár tudattalanul – akik leszármazottjai az elszenvedőnek. Azonban, amennyiben már készen állunk rá, az emlékezés, illetve mások, számunkra is erőt adó történetei lehetőséget adnak a közös gyógyulásra. A megtörtént események által inspirált „Anne Frank bújtatója” című minisorozat május 2-án érkezik a Disney+-ra, mely Miep Gies inspiráló történetét mutatja be, aki kulcsszerepet játszott a Frank család elrejtésében. Sőt, ő volt az, aki megtalálta és megőrizte a fiatal lány naplóját, hogy később megoszthassa a világgal. Ennek apropóján Dienes Angéla pszichológus osztotta meg velünk gondolatait az átélt vagy éppen örökölt traumák hatásai és kezelése kapcsán.
Kutatások szerint a traumák hatása úgy is eljuthat a következő generációkhoz, hogy a stresszhormonok szabályozásában érintett gének működését befolyásolja, még azok szervezetében is, akik közvetlenül nem voltak részesei az eseménynek. Tehát egyfajta traumaátvitel történik, akár az érintettek tudta nélkül. Mindezek hatást gyakorolhatnak arra, miként lesznek képesek kötődni, érzelmeiket kifejezni, bízni a világban és embertársaikban. Sőt, a társadalomban mindez hosszú távon is kollektív traumatizációt okozhat.
A tünetek sokfélék lehetnek, és az érzelmi, viselkedésbeli reakciók széles skáláján mozoghatnak. Előfordulhatnak alvásproblémák, szorongás, pánikrohamok, ingerlékenység, függőségek csak úgy, mint depresszió, illetve különböző egyéb érzelmi és testi panaszok. Az egyik legfontosabb sajátos kihívás a Holokauszt kapcsán, hogy a veszteségfeldolgozás többrétegű: a szeretett személyek elvesztésével, illetve az ő nehézségeikkel, veszteségeikkel kapcsolatos gyász mellett megjelenik annak a kihívása, miként lehet szembenézni az emberi működés ilyen szintű mélységeivel, ami magától értetődő módon szülhet mérhetetlen indulatot, mély szomorúságot és további nehéz érzéseket.Amennyiben készen állunk, az emlékezés, illetve mások számunkra is erőt adó történetei lehetőséget adnak arra, hogy újra nyugtázzuk bizonyos események elfogadhatatlanságát és arra is, hogy ezekből közösen gyógyulhassunk.
Nemcsak az egyéni utak, de a család és a kulturális közeg is fontos szempont
A pszichológusok mélyreható interjúval kezdik a munkát az egyéni terápia során, mely során nem csupán az illető saját élettörténetével kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, hanem emellett megjelenhetnek fontos családi történetek is, melyek alapot adhatnak arra, hogy a transzgenerációs trauma kérdéseivel foglalkozzunk.
Emellett a közösségi összekapaszkodásnak is hatalmas szerepe lehet a gyógyulásban. Ha lehetséges, és úgy érezzük készen állunk erre, mindenki érzelmi igényeinek és érzelmi határainak megfelelően beszélgessünk családtagokkal, hogyan gondolkodnak, éreznek a múlttal kapcsolatban. Óriási támogató ereje van annak, ha megoszthatjuk érzéseinket, gondolatainkat valamilyen közösségben is, hiszen ezáltal megélhető, hogy nem vagyunk egyedül fájdalmunkkal. A tabu, a hallgatás viszont azáltal traumatizáló, hogy érezzük a jelenlétét valamilyen nagyon nehéz tartalomnak, esetleg szenvedünk a hatásaitól, de nem feltétlenül tudunk vagy beszélünk róla. Ugyanakkor nem mindegy, mikor és milyen formában vagyunk képesek magunkban átdolgozni bizonyos traumatikus tartalmakat. Szintén inspiráló lehet, ha olyanok – például Holokauszt túlélők – történetét hallgatjuk, akik éppen saját megküzdésük és gyógyulásukon keresztül segíthetnek bennünket is közelebb kerülni saját erőforrásainkhoz.
Egy fiatal lány naplója, ami a történelem és a kultúra része lett
A naplóírás hatékony eszköz érzelmek kifejezésére, gondolatok strukturálására és a minket érő események feldolgozására. Segíti a feszültségoldást azáltal, hogy az érzelmek, gondolatok papírra kerülnek, tehát segíti az egyént a terheivel való megküzdésben. Anne Frank esetében még egy speciális tényező is szerepet játszott: saját, egzisztenciális szorongással teli világában, talált egy célt, hogy valami jelentéssel teli tartalmat hozzon létre, mely egyben segít neki az események feldolgozásában és egy reményteli jövőkép kialakításában. Mindez végül nemcsak számára, de másoknak is több szempontból hatalmas értéket teremtett. Az ilyen és ehhez hasonló kulturális értékek áttekintése és továbbadása nagyon fontos lehet a kollektív feldolgozás folyamatában. Kiemelt szerepük lehet abban, miként tudunk a kultúrából erőt meríteni és megragadni a számunkra legfontosabb értékeket, majd ezeket hogyan adjuk tovább a következő generációknak.
Anne Frank története a világon szinte mindenkinek ismerős lehet, azt azonban már kevesebben tudják, hogy kik segítettek több mint két évig bújtatni a „hátsó traktusban” lakó családokat. A megtörtént események által inspirált, National Geographic gyártásában készült „Anne Frank bújtatója” című minisorozat május 2-án érkezik a Disney+-ra, mely Miep Gies inspiráló történetét mutatja be, aki kulcsszerepet játszott Anne Frank és családja elrejtésében. Sőt, ő volt az, aki a család deportálása után megtalálta és megőrizte a fiatal lány naplóját, hogy később megoszthassa a világgal.