A vállalatok számára jelenleg az egyik legnagyobb feladat a munkaerőhiányból fakadó helyzet kezelése, a megfelelően képzett munkavállalók felkutatása és megtartása. Ehhez motiváló környezetet kell biztosítani, úgy, hogy közben a termelékenység javuljon, és a meglévő munkavállalók se égjenek ki. A feladat komoly: a Deloitte friss felmérésében résztvevő válaszadóknak mindössze 49 százaléka vélte úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel.
Az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek menedzsmentjeiben egyre inkább előtérbe kerültek olyan kérdések, mint a túlzott munkavégzés veszélye, és az ebből fakadó kiégés. Ezt megelőzendő egyre tisztább felismeréssé vált, hogy a munkavállalók jól-létére, az inspiráló környezetre fokozott figyelmet kell fordítani. A Deloitte 2019 Global Human Capital Trends Survey, 10 000 cég- és HR vezető bevonásával, 119 országban, – köztük Magyarországon is – elvégzett kutatásának eredményei viszont arról árulkodnak, hogy az említett kérdéskörökben bőven van hová fejlődni.
A válaszadóknak ugyanis csupán 49 százaléka véli úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel. Ráadásul, ha a napi feladatvégzésre irányul a kérdés, akkor a válaszadóknak már csak 42 százaléka gondolja, hogy elégedettek lennének dolgozóik. Ezzel összhangban a válaszadók84 százaléka a munkahelyi elégedettség fejlesztését fontos feladatként, 30 százalékuk pedig a legsürgetőbb kérdések egyikeként jelölte meg.
A fiataloknak magasabbak az elvárásai
A Deloitte felméréséből kiderül, hogy a problémának több összetevője van. „Az emberek munkáról alkotott elképzelése ma már túlmutat a napi operatív teendőkön. Miután a munka és a magánélet egyre jobban integrálódik, az egyének a munkájukban (is) keresik az önmegvalósítás lehetőségét. Az ezt elősegítő munkakörök, munkafolyamatok, döntési hatáskörök kialakításával mégis a szervezetek csak kisebb része foglalkozik stratégiai szinten” – mutat rá Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.
Ráadásul, a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányban megjelenő fiatalabb generációk sokkal tudatosabbak a munkahely választási preferenciáikban. Olyannyira, hogy a munkahellyel kapcsolatos vágyaikban az önmegvalósítás lehetősége, az inspiráló közeg akár erősebbek is lehetnek, mint a biztonság és a pénzügyi stabilitás.
„Az Y és a Z generációsok elvárásaihoz fel kell tudni nőniük a vállalatoknak. Magyarországon ráadásul a jelenlegi, keresletvezérelt munkaerőpiacon a környezet lehetővé teszi a jelölt számára, hogy ha a számára fontos szempontokat nem látja érvényesülni, akkor tovább is álljon. Mindez hatással van az álláshirdetésekre. Ma már nem olyan a toborzás, mint tíz éve. A hirdetésekben egyediségre kell törekedni, kidomborítani miért jó a vállalatnál dolgozni” – fogalmazott Tüzes Imre.
Hozzátette, hogy a Profession.hu álláskeresők körében korábban végzett reprezentatív felmérése szerint a hirdetésekben a leginkább figyelt öt pont azért még a munkavégzés pontos helye, a bérinformáció, a munkaidő jellege, azaz teljes munkaidőről vagy részmunkaidőről van-e szó, a feladatok listája és az elvárt tapasztalat.
A lényeg: az élmény
A Deloitte kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a haladó szemléletű vállalatok a munkavállalói élmény kérdését valóban nem kerülhetik meg. Nagy hangsúlyt kell fordítani a személyes kapcsolatokra, a motiváló munkafeladatokra, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítására. Mindez transzparens kommunikációval megtámogatva – például a teljesítményről vagy a kompenzációról – fokozza a munkaerő megtartás képességét.
Csépai Martin úgy véli, hogy Magyarországon sok szervezet tett már ebbe az irányba érdemi lépéseket, ám van még fejlődési lehetőség. Erre utal, hogy a válaszadóknak csak 59 százaléka jelezte, hogy a pozitív munkahelyi környezet kialakításában hatékonynak tartja szervezetét. Emellett 43 százalék vélte azt, hogy cégük képes biztosítani a megfelelő fejlődési lehetőséget a munkatársak számára.
A felmérés rámutat, hogy az utóbbi években felértékelődött a munka tartalma a munkavállalók gondolkodásában. Egyre inkább meghatározó az emberek számára, hogy értsék és lássák a célt, hogy miért is dolgoznak, és éppen úgy tudjanak azzal azonosulni, mint munkahelyük küldetésével. Ennek fényében HR oldalról fontos, hogy a szervezetek olyan feladatköröket alakítsanak ki, amelyekben az egyének megtalálják belső motivációjukat, és képesek napról-napra elégedetten végezni feladataikat.
Elégedett munkavállalók – nyereséges, innovatív vállalat
Mindez túlmutat azon, hogy egyszerűen csak az alkalmazottak hangulatáról, elégedettségéről szóljon. A Massachusetts Institute of Technology vonatkozó kutatásának eredménye szerint az átlagosnál jóval mélyebb pénzügyi vonatkozásai vannak, ha a munkavállalói elégedettség pozitív irányba mozdul el. Azon vállalatok, amelyeknél ez a mutató kimagasló, azok kétszer innovatívabbak, 25 százalékkal magasabb nyereséget termelnek, és az ügyfeleik is jóval elégedettebbek. Mindez pedig erősítheti közép- és hosszú távú fennmaradásukat is.
A Deloitte teljes kutatása letölthető innen.